Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility Pancsa Emese / Formatervező művész mesterszak | Budapesti Metropolitan Egyetem

Pancsa Emese / Formatervező művész mesterszak

"A design eszközeivel szeretném feloldani a szakterületek határvonalait és az átfedésekben megtalálni az együttműködéseket."

Pancsa Emese Környezetkultúra alapszakunkon végzett 2017-ben, idén Formatervező művész mesterszakunkon diplomázott. A 2017/2018-as tanév Design nagyköveteként nemcsak nyílt napjainkon, az Educatio kiállításon, hanem számtalan szakmai eseményen is képviselte a METU-t. A nagykövetei teendők mellett előadója volt az első TEDxMETU-nak is, ahol a TEMPO elnevezésű projektjét mutatta be a közönségnek. A 2017-es OMDK-n a TEMPO elnyerte az Építőművészet és Design tagozat 1. díját, illetve Rektori különdíjban is részesült. Az idei kaposvári versenyen püree projektje a Design tagozat 1. díját hozta számára.

 

Miért ezzel a területtel foglalkozol?
A designerek és építészek munkája mára egyfajta ökoszisztéma tervezéssé vált. A tervezői felelősséget én lehetőségként élem meg. Az inspirál, hogy lehetőségünk van olyan koncepciókat felállítani akár egy tárgy, akár egy rendszer felállításakor, amivel változásokat tudunk beindítani. Választási lehetőségeket álmodunk meg.

Miért ezt a szakot választottad?
A mesterképzés segít abban, hogy a készségeit egy magasabb, szakmailag hitelesebb szinten kimunkáld. Ez a két év, amikor egy olyan csapattal vagy együtt, akik más-más háttérrel de már beszélik a „ közös nyelvet”. Nagyon jó dinamikák tudnak kialakulni a csoportokban, mindenki tud valami tenni az asztalra. Megjelennek az egyéni stílus jegyek, más jellegű együttműködések alakulnak ki. 

Nem titkolt cél volt a mesterképzéses felvételim idején a külföldi tanulmányút megtapasztalása. A hollandiai partnerintézménynek, a Hanze University of Applied Science-nak és a METU-nak köszönhetően pedig végül a teljes második évemet Groningenben tölthettem el a Campus Mundi ösztöndíj kétszeres elnyerésével. A második év első szemeszterében részképzésben, tehát a klasszikus értelemben vett cserediákként, a második félévben pedig önkéntes szakmai gyakorlaton párhuzamosan az itthoni képzésemmel, a diplomára való felkészüléssel.

Imádtam! Nem tudom röviden másképp összefoglalni. Az a jól megalapozott szakmai bázis, amit a mesterképzés első évében a mentoraimtól, Balvin Nándortól, Nádas Gergelytől, Bárkányi Attilától, Dr. Kiss Ferenctől és Becker Györgytől kaptam, ott tudott a gyakorlatban kibontakozni. Azt éreztem, másképp nyúlok dolgokhoz odakint, mint a többiek. Nagyon jó kölcsönhatásba kerültek kint, a hozott készségek és az új lehetőségek.


 


Milyen alapszakon végeztéés honnan érkeztél a METU-ra?
Közgazdászként kezdtem, ahol az alulról jövő szerveződéseken, a helyben történő döntéseket támogató rendszereken dolgoztunk. Az élet ennek az időszaknak a végén próbára tett engem és sok mindent még tisztábban sikerült megfogalmaznom magamnak. Segíteni szerettem volna, proaktív módon elébe menni helyzeteknek. Ekkor már teljes árvaként lehetőséget kaptam arra, hogy az árvaellátással, támogatással tovább tanulhassak. Ezt a lehetőséget pedig a nagyon is munkálkodó belső motivációm mellett nem szerettem volna elmulasztani. Így kezdtem el egy második alapképzést, ami jól kiegészítette a gazdasági képzésemet a kreatív megvalósítással, így lettem környezettervező. A választás ekkor is könnyen ment. Már a közgazdaságtan ideje alatt autodidakta módon sajátítottam el készségeket turisztikai projektekben a tervrajzok elkészítéséhez. Szerettem komplexen átlátni és kezelni a projekteket, amiken a kutatóműhelyekben dolgoztunk. Az én egyetemi pályafutásom a Rózsa utcához kötődik. Annak idején 2009-ben a Heller Farkas Főiskolán kezdtem a turisztikai desztinációs menedzsment szakot. Ez a főiskola azóta már a METU részét képezi, így minden képzésemet végeredményben itt végeztem :) Hűséges vagyok az intézményhez.

Mi inspirál?
Sok jó ember vesz körül, akikkel minden beszélgetés inspiráció. Fogalmi szinten a közösségek. Mindig elgondolkoztatnak a rendszerek, szeretek elemezni meglévő megoldási javaslatokat, felvetéseket. Izgalmasnak találom, hogy a design szerteágazó eszközeivel jó ügyek iránt hogyan lehet embereket elkötelezni, azáltal, hogy hozzá segítjük őket információhoz, eszközökhöz, együttműködéseknek teremtünk lehetőséget.

 

Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Minden kedvenc, mindegyiket azért hoztam létre, mert őszintén hiszek bennük. Foglalkozom preventív egészségmegóvással testi és lelki értelemben, foglalkoztat a gyermekek életminőségének támogatása élelmezési szinttől az oktatásig, a környezetünkért vállalt felelősség, a jövő városai. 

A mesterképzés ideje alatt készült el a TEDxMETU színpadán még munkamodell szintjén álló projekt formatervi javaslata. Ezen időszak alatt született meg a püree, ami később az OMDK Design szekció 1. helyezését nyerte el. Ez volt a második alkalom egymás után, hogy megtiszteltek ezzel a díjjal. 2017-ben Építőművészet és Design szekcióban kaptam elismerést a TEMPO kapcsán, akkor még Környezetkultúra alapszakos hallgatóként itt a METU-n. Hatalmas büszkeség olyan emberekkel együtt elérni ezeket a célokat, akiket itt ismertem meg. Az alapszak végén készült portfolióm átdolgozása folyamán is a büszkeség és a hála keveredett bennem, amikor javítottam azokat a szakmai hibákat, amiket már látok a korábbi munkáimban és ennek a fejlődésnek az észrevétele, a folyamatos csiszolások a visszaigazolások, hogy milyen jól működik együtt a BA és az MA, és igen is van értelme együtt tervezni a két szinttel!

A legkevesebb persze maga a diplomamunkám, ami egy része annak a nagy rendszernek, amivel igyekszem az ökológiai lábnyomunkat csökkenteni.

  

Tempo


Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad? 
A hollandiai tanulmányaim alatt a kukacos komposztáláshoz készítettem egy közösségi fa gyermekjátékot, amely a helyes és bedobható elemek megválasztására tanít, és nyereményként nem csak a tudást díjazza az applikáció, hanem egy programkódnak köszönhetően beülteti a komposzttal dúsított tárolót, majd meglocsolja azt. Arra tanít, hogyan adhatunk vissza a környezetünknek. A diplomamunkám ezen a több rétegű rendszeren alapuló, a kerttel nem rendelkező városi lakosság számára tervezett komposztálási rendszert mutatott be. Része egy olyan okos kuka, ami tehermentesíti a felhasználót a komposzthoz kapcsolódó részfeladatok kezelésétől. Ürítési javaslata egyszerűsíti az eddigi ültetési megoldásokat. A felhasználói élmény és az oktatás, a tájékozódási lehetőségek támogatására pedig kapcsolódik hozzá egy olyan zöld applikáció, amivel játékos módon kerülhetünk újraértelmezett kapcsolatba a minket körülvevő környezettel. Térképes rendszerben fedezhetjük fel a város növényeit, juthatunk el a kukákhoz, a felelősségvállalásban tevékeny üzletekhez, turistaként városainkban új tematikus felfedezéseket tehetünk, tudatos hulladékkezelésünkért pedig a kukába dobott hulladék súlyának megfelelően pontokat kaphatunk. Ezekkel a pontokkal fogadhatjuk örökbe a városi zöldkörnyezetet is és egyfajta játékos versengésben motiválhatjuk lakótársainkat, közösségeink tagjait az odafigyelésre. A nagyobb rendszer külön tervez a munkahelyi kultúrával, az üzletekkel és azok megtermelt hulladékaival. Célja a teljes organikus hulladékgazdálkodás megreformálása egy olyan kukarendszerben, ahova még szilárd állapotú tejtermékeket, húsokat is bedobhatunk. Ez a Compocity!

  


Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Emberségességgel, értő, érző odafigyeléssel, türelemmel, őszinteséggel.
Ezen jellemvonások segítettek abban, hogy elnyerhessem a Startup ösztöndíjat, így vehettem volna részt a METU Garage programban, ha nem jön közbe a másik remek lehetőség a Campus Mundi ösztöndíj, amivel 2 szemesztert töltöttem Hollandiában. Az itt dolgozó emberek hivatás szintű hozzáállása a folyamatokhoz az, amitől ez az intézmény szerintem kiemelkedik. Itt ha szeretnél valamit, és ezt látják rajtad, akkor fáradhatatlanul segítenek előre. Hirtelen jött startup verseny előtt este telefonon vagy skype-on Magyarországról a kintlétem alatt is folyamatosan kaptam a tippeket, megtérüléseket számoltunk, one pagereket néztünk át együtt. Mindig tudtam kire számítani, sosem voltam egyedül!
Hálás vagyok azoknak az oktatóimnak is, akik már az alapszaktól kezdve segítettek és irányítgattak: Gulyás Péternek, Emresz Adriennek és Hefkó Mihálynak.

Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Minden egyetemi képzésben szükség van a hallgató részéről is az akarásra, az energiára. Itt is keményen kell majd dolgozni és sok mindennek utána kell menni. Önállóságra, önkifejezésre nevel. Azért érdemes ide jönni, mert itt az egyéniséged mellé meg fogod kapni azokat a mankókat, amikkel kiteljesedhetsz. Itt nem formálnak, hanem hozzásegítenek a céljaidhoz. Amennyiben meg tudod fogalmazni, mire van szükséged, itt biztosan lesz olyan szakember, aki iránymutatással tud szolgálni. Építő jellegű kritikákra számíthatsz, pályázati lehetőségekre, együttműködési hajlandóságra, egy közösségre!

 

Hogy érzed magad a friss(másod)diplomásként?
Még több Hollandiából hazahozott doboz vár rám a lakásban. Nem is értem haza igazán, beleugrottam a diplomába, mellette pedig több pályázatba. Már a diploma felkészülés is párhuzamosan pályázati folyamatokkal ment. A plakát installáció időpontjában potenciális befektetőknek mutattam be az egyik projektemet az épületben. Folyamatosan pörgök, nagyon élvezem, de még nem igazán éltem meg a pillanatot. Szerintem majd a diplomaosztón fogom megérezni, hogy eljött és azt is, hogy mennyire fog hiányozni. A holland barátok is jönnek folyamatosan, büszkélkedem nekik Budapesttel, kicsit turista vagyok itthon még, vissza kell rendezkednem és várom, hogy a projektekkel itthon tudjak segíteni!

Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Nem felejtem el az elnökünk Polyák János gondolatait a nap végén. Arról beszélt, nekik, a döntőbizottságnak is milyen megtiszteltetés most ott állni és képviselni azt a sok-sok embert, aki eljuttatott minket idáig. Mennyi ember munkája van ezekben a diplomákban, mennyi nagymama fáradhatatlan törődése, általános iskolai tanárok, barátok. Miközben erre emlékeztünk egy percig a szentimentalizmusban elveszve, megjelent előttem rengeteg szerettem. Sok olyan fontos ember, akit a mai napig fel sem hívtam, mióta hazajöttem, mert nem jutottam el oda, hogy elmondjam nekik minőségi időkerettel rájuk szentelve az időt, hogy milyen szuperek. Szóval a diplomavédés nekem a háláról szólt és a szeretetről. A két legkedvesebb holland barátom el is jött a védésemre, úgy jöttek el felfedezni Budapestet, hogy ott találkoztunk. Már zajlottak a prezentációk, amikor beléptek. Fantasztikus volt és mulatságos, hogy milyen hősiesen ülték végig teljes sötétségben azt a magyar nyelvű előadás napot :) Imádtam az arcukat. A legjobb barátom is ott volt velem, Tomi! Ha valaki, akkor Ő végig támogatta az életemet az elmúlt években. Remek barát és megtiszteltetés volt, hogy ott ült és vele is megoszthattam a pillanatot.

Milyen terveid vannak a jövőre?
Azt csinálom, amiben hiszek. A design eszközeivel szeretném feloldani a szakterületek határvonalait és az átfedésekben megtalálni az együttműködéseket. Közösségi szintről szerveződve megoldási javaslatokat tennék egy élhetőbb jövő kialakítására, együtt gondolkodva. Doktori iskolában szeretném folytatni a tanulmányaimat, mellette pedig több energiát fordítani a Hollandiai tanulmányaim alatt elkezdett közösségi platform kimunkálására a My cup of Design-ra.


 

Sustainable Minerva Movement - Gariela Milyanova diplomamunkája, a mycupofdesign egyik inspirálója