„Mindig is arra vágytam, hogy a szenvedélyemet fel tudjam használni az intuitív önkifejezés mellett tudatosabb, függetlenebb, gyakorlatiasabb módon is. Ezt találtam meg a tervezőgrafikában.”
Krasznai Gíta Tervezőgrafika mesterszakunkon diplomázott. Munkáit láthattuk a diáktársaival közösen szervezett-rendezett Hang az űrben kiállításon, valamint az egri Tipozóna 3-on is.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Nekem a szakmaválasztás egy olyan útkeresés, ami egyre inkább úgy gondolom, hogy számomra maga az út, és nem kell, hogy egy célja legyen, inkább nagyobb állomásai. A tervezőgrafika egy nagy állomás, mert keretet ad a rajzolásnak és festésnek, amik fontos részei az életemnek. Mindig is arra vágytam, hogy a szenvedélyemet fel tudjam használni az intuitív önkifejezés mellett egy tudatosabb, függetlenebb, gyakorlatiasabb módon is. Ezt találtam meg a tervezőgrafikában.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Festészet alapszakon végeztem Szegeden, ahol Gál Leheltől és Roskó Gábortól is tanultam. Az alapképzés alatt is sok minden érdekelt, elkezdtem ismerkedni a hangszerkészítéssel és a diplomamunkám végül egy teljesen egyedi tervezésű, két nyakú, kerámia edényeken fekvő hangszer lett.
Mi inspirál?
A fő inspirációm mindig egy személyes történet. Azt hiszem, a legfontosabb az alkotásban való fejlődésemben mindig az volt, amikor teljesen rá tudtam kapcsolódni, hangolódni egy feladatra, és ehhez mindig kellett egy erő, amit a személyes kötődés adott. Utána mindig jót tett, ha el tudtam távolodni, pár lépés távolságból is megnézni, amit csináltam.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A METU-s évek alatt is több feladatot különböző anyagok, főleg fa használatával oldottam meg. A közlekedési múzeumnak tervezett társasjátékot, amit Miriam Lang-al készítettünk, nagyon élveztem. Szerettem, hogy nagyon sokrétű volt a feladat a játék szabályainak kitalálásától a piktogramok megtervezésén keresztül a fadoboz és beton alkatrészek kivitelezéséig. Az első félévben az ex libris, önelemző, asszociatív könyv készítése is nagy kihívás volt, azt hiszem, ez is a feladat összetettsége miatt.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomamunkám egy lírai asszociatív képi világgal illusztrált, bensőséges hangvételű memoár a szüleim által alapított kis hindu közösségről, két vándorcirkuszról – akik megismerése a gyerekkorom egyik legmeghatározóbb élménye volt – és Gecse Balázs utazóról, akit az egyetemi éveim első heteiben ért tragikus baleset.
A témaválasztásom valójában terápiás igényű is volt, bár erről én kevésbé voltam tudatos, mint néhány tanárom, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy támogattak egy ilyen személyes téma feldolgozásában.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Őszintén szólva festészet alapszakról érkezőként a legtöbb program mélyebb ismerete és szakmai tapasztalat nélkül, de nagyon motiváltan érkeztem a METU-ra. Sokszor éreztem azt, hogy túl sok mindent kell rövid idő alatt megtanulnom, de mindig volt kitől tanácsot, segítséget kérnem. A legnagyobb visszaigazolás magam felé az volt, hogy létrejött a diploma könyvem. Számomra a legértékesebb hozzájárulás a tanáraim részéről nem is a programok megtanítása volt, hanem egy olyan látásmód, gondolkodásmód átadása, ami segít az önálló alkotásban.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Szerintem a METU Tervezőgrafika mesterszaka egy nagyon motiváló hely a fejlődésre, ahol mindig kapok segítséget, amikor megakadok, de nagy szabadságom is van megtalálni a saját válaszaimat.
Hogy érzed magad friss(másod)diplomásként?
A szépsége és izgalmassága mellett nagy küzdelem volt a diploma félév, rengeteg kétellyel és munkával. Vártam már, hogy lássam az eredményt, de tudtam, hogy félelmetes is lesz, hogy megszűnik az egyetemi védőburok és saját döntéseket kell majd hoznom. Ezen sokat könnyít, hogy a tanáraimmal jó barátság alakult ki és tudom, hogy számíthatok rájuk a kezdeti szakmai problémák megoldásában is.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
A védés nagy élmény volt. Összegezhettem magamnak, és összegzést kaphattam a tanáraimtól is az elmúlt két év munkáiról. A diplomamunkám készítése és a védés is segített abban, hogy elhelyezzem magam szakmailag, hogy megismerjem a saját munkamorálom, erősségeim, korlátaim és azt, hogy mi is a célom a tervezőgrafikában. Ezekhez fontos volt a védés, és a védésen kapott visszajelzések is, ami mint egy ceremónia, lezárt egy nagyon intenzív időszakot.
Milyen terveid vannak a jövőre?
A következő hónapokban animációt fogok tanulni gyakornokként. Az animáció készítéssel a mesterképzés második évének egyik kurzusán találkoztam és teljesen lenyűgöztek a lehetőségei. Nagyon sokat gondolkoztam, hogy merre kellene ezután indulnom, és arra jutottam, hogy jobb, ha a lehetőségek és a szívem után megyek, ha megtehetem. Egyelőre ez a tervem :)
