A Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Kara 2020-ban ünnepelte 10 éves jubileumát, amelyet a Művészet- és Designelméleti Intézet egy saját kiadványsorozat elindításával koronázott meg. A sorozat különlegessége, hogy a szerkesztés, grafikai munkálatok és a könyvekben megjelenő számos fotó is karunk oktatóinak munkája. 

“Az ötlet az volt, hogy megjelentetünk képes, design és művészeti írásokat, másrészt szövegfókuszú, elmélet orientált köteteket a sorozatban.” - meséli Dr. Pörczi Zsuzsanna, a kiadványsorozat megálmodója és a kötetek szerkesztője, a Művészet- és Designelméleti Intézet intézetvezető-helyettese. - “Az elméleti intézet oktatói által nyújtott kurzusok, a közös projektek mellett a METU Teória olyan értékes tartalmak közvetítésére jött létre, amelyeket valamilyen szempontból különösen értékesnek gondolunk.” 

A METU Teória néven indított sorozat elsőként megjelenő kötete Dr. Vadas József professor emeritus professzor ‘Hol gyár állott, most iskola’ című műve volt, nemrégiben pedig Takács Ádám ‘A történelem igézete’ című kötete is polcokra került az Írók Boltjában. 

A kötet megvásárolható az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.) és webáruházában. 

A mű szerzője, Takács Ádám filozófus-történész a Budapesti Metropolitan Egyetem, illetve az ELTE Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszékének oktatója. 

Az ‘Előadások a múlt, a tudás és az alkotás kapcsolatáról’ alcímet viselő kötet a METU Művészeti és Kreatívipari Kar 2020 őszén indított, ’Kritikai gondolkodás és művészet’ című kurzusának anyagát ülteti át írott formába. A kötet az online órákon elhangzottak alapján, élő szóból építkezve alkot szöveget - ezzel gyakorlatilag egy új, szóbeliséget és írásbeliséget ötvöző műfajt teremtve. 

A könyv egyik legfontosabb célja annak megértetése, hogy a történeti látásmódot mindig adaptálhatjuk saját világunk adottságaihoz, mert segíthet, hogy jobban tudjunk navigálni benne. 

A kötet olyan tartalmakat közvetít, amelyek a teljes egyetemi közösség számára értékesek és fontosak. Azonban a szerző, Takács Ádám szerint a mű nem csak diákoknak és oktatóknak szól: 

“Az egyes fejezetekben tárgyalt témák olyanok, hogy a középiskolás diáktól a történelemszakos hallgatón át a bölcsész kutatóig és hétköznapi olvasóig szinte mindenki találhat benne számára releváns elemeket. Az eddigi visszajelzések alapján, volt, aki tankönyvként, volt, aki nyári olvasmányként kezelte.” 

A kötet az online órákon elhangzottak alapján, élő szóból építkezve alkot szöveget - ezzel gyakorlatilag egy új, szóbeliséget és írásbeliséget ötvöző műfajt teremtve. Ez a szabadabb beszédmód egyszerre személyességet, és egy sajátos egzaktságot kölcsönöz a szövegnek. 

“Ez nem volt könnyű folyamat, számos kérdés, dilemma merült fel. Mennyire hagyjuk meg az élőbeszéd jellegét az anyagnak? Maradjanak-e benne azok a részek, amelyek „nem könyvbe valók”, de visszaadják a hallgatókkal való interakció ízét, hangulatát, atmoszféráját, adott esetben például a humort, ami gyakran fontos eleme az ismeretközvetítésnek.  Az írások tükrözik a „múltbeli” kurzus atmoszféráját, ám szövegként is működnek, akadémiai szempontból is kifogástalanok.” - osztotta meg szerkesztőként Dr. Pörczi Zsuzsanna. 

A kötet nem csak diákoknak, de oktatóknak is szól, hiszen olyan tartalmakat közvetít, amelyek a teljes egyetemi közösség számára értékesek és fontosak. 

Dr. Pörczi Zsuzsanna szerint a történetiség, a történelemmel való foglalkozás kérdése megkerülhetetlenül fontos minden alkotó és gondolkodó ember számára, ez azonban gyakran nem válik egyértelművé a középiskolai történelemoktatás folyamatában. 

“Miért érint minket a történelem? Mi dolgunk vele? Hogyan viszonyuljunk a múlt jelen jövő kapcsolatához? Ezek a történelem igazi kérdései, nem pusztán a történelem eseményeinek, évszámainak ismerete, bár ezek nélkül nem beszélhetünk történeti tudásról. A múlt, a saját múltunk, annak a közösségnek a múltja, amelyhez tartozunk mindannyiunkat személyesen érint, meghatározza számos szempontból jelenünket és az, hogy hogyan viszonyulunk mindehhez, komoly hatással lehet a jövőre is, amit építünk, ha építünk. A kritikai gondolkodás alapja a történetiséggel való megfelelő viszony, ezért gondoltunk arra, hogy felkérjük Takács Ádámot, az ELTE kiváló oktatóját, hogy meséljen erről hallgatóinknak. Ami művészeti képző intézményként különösen fontos számunkra, hogy milyen módon kapcsolódik a művészet a történelemhez, mennyiben történeti és mennyiben képes arra, hogy múlt és jelen között közvetítsen, hozzáférhetővé tegyen számunkra olyan időket, amelyek más módon elérhetetlenek maradnának, hiszen az a világ, az a kor, amelyben születtek, már nincsen.” 

2021. 09. 03.