Szervezeti mediátor és kommunikációmenedzsment műhely

A műhely vezetője: Dr. Krémer András Ph.D. főiskolai tanár, a Vezetés és szervezés szak, Szervezeti mediátor specializáció vezetője, az OME (Országos Mediációs Egyesület) elnöke, a BCE Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola témavezetője, a Rézler Gyula Mediációs Intézet vezetője. 

Szervező titkár: Sipos Zsuzsanna mediátor, OME tagja 

A menedzsment klasszikus funkciói mellett egyre több, eddig még kevéssé ismert menedzsmentterület jelent meg az utóbbi években. Ezek közé tartozik az alternatív vitarendezés szervezeten belüli, valamint a szervezet és külső partnerei közötti kapcsolatokban való alkalmazása, illetve a kommunikációmenedzsment. 

A vezetők idejük legnagyobb részét különféle megállapodások megkötésével, konfliktusok rendezésével töltik el, így nem véletlen, hogy a menedzsmenttudományok egyes képviselői erre a területre irányították figyelmüket. Az első, máig egyik legjelentősebb kezdeményezés ezek közül a Harvard Egyetemen jött létre „Program on Negotiation” néven. Azóta töretlenül fejlődik a terület kutatása, a vezetők felkészítése a legjobb megállapodások elérésére, az ún. nyertes-nyertes (win-win) helyzetek kidolgozására. A versenyképesség, a fenntarthatóság egyik legfontosabb elemeként azonosították a kooperáció képességét, melyhez a viták feloldásán keresztül vezet az út, nem pedig a viták elnyomásán, elhallgatásán keresztül. Ehhez kapcsolódóan alakultak ki az alternatív vitarendezés különféle módszerei, eljárásai, amelyeket ma már igen széles körben alkalmaznak a vezetés témakörén túl a jog különféle ágaiban és a társadalom széles területein. Mára a legismertebb módszertanná, egyben hívószóvá vált a mediáció, mint konfliktuskezelő eljárás, vagy a szervezeti ombudsman, mint intézmény. 

A műhely keretei között az alábbi kérdésekkel foglalkozunk, amelybe érdeklődő hallgatóként, vagy akár aktív közreműködőként bekapcsolódhatsz: 

1. A mediáció gyakorlati alkalmazása, műhelytitkai, gyakorló mediátorok működésének megismerésén keresztül. 
2. Az alternatív vitarendezés alkalmazása szervezeten belüli vitákban. 
3. A vitarendezés személyi, kommunikációs aspektusai. 
4. A munkaügyi kapcsolatok fejlesztése során alkalmazott módszerek és intézmények bemutatása, megismerése. 
5. A vitákban alkalmazott harmadik fél szerepek, a harmadik fél személyisége, képességei, tudása. 
6. A viták rendezésének, a kommunikáció kialakításának intézményesülése, szükséges szabályozása, garanciális feltételei. 

A kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapuló munkakapcsolat a vállalatok egyik legfontosabb erőforrása, a sikeres és innovatív működés előfeltétele, a vezetők és munkatársak megtartásának, elkötelezettségének elsődleges forrása. 

A kommunikációmenedzsment célja a szervezeten belül – a téma kutatásának jelen állása szerint – kettős: 

1. egyfelől a vállalati célok „átvitele” (megegyezés e célokról) a szervezet minden szintje és résztvevője számára (részvételével); 
2. másfelől a különféle érintettek bizalmának fokozása, kapcsolatuk, részvételük fejlesztése (egy nyílt, hiteles és őszinte kommunikációs, részvételi rendszer működtetésével). 

A témát évek óta kutató szakember meghatározása szerint: 

„A kommunikációmenedzsment az a menedzser tevékenység, amely a külső környezeti tényezők figyelembevételével valamennyi – a vállalati kommunikációt befolyásoló – faktort összefogja és összehangolja a vállalat célkitűzéseivel, a vállalati stratégia megvalósításának szolgálatába állítja őket, irányítja és ellenőrzi a kommunikációs folyamatokat és méri az eredményességüket.” (Borgulya Istvánné Vető Ágnes Ágota: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben [2010] 102 p. Akadémiai Kiadó). 

Úgy gondoljuk, hogy a mai, gyorsan, szélsebesen változó világban ennek a menedzserfunkciónak és működtetésének komoly realitása, igénye van, hiszen a mindennapos informatikai eszközhasználat révén néha nehezen (vagy sehogyan sem) biztosítható, kontrollálható az, hogy egy-egy üzenetünk tartalma épp azt a hatást, egyetértést váltotta-e ki a fogadó részéről, amit attól reméltünk, és amit ténylegesen szerettünk volna.  

Hasonlóan fontos, hogy az üzenetek fogadásának visszacsatolása is megtörténjen, vagyis kétirányú kommunikáció során alakulhasson ki a közös értelmezés. Így nem véletlen, hogy a kommunikáció tudományát a szervezetben intézményesíteni, és ezáltal önálló és rendszerszintű működésű menedzserfunkcióvá avatni, igen korszerű igény. 

A rendszerjellegű működésnek, az egységes és intézményesítetté váló részvételnek, kommunikációnak a bizalom megerősítésében is hatalmas szerepe van. Hiszen az egyes érintettek bizalma nem magára az egész (számára nem szükségszerűen „megfogható”) szervezetre vonatkozik, hanem az adott vezetővel, munkatársakkal, ügyintézővel, illetve a termékkel/szolgáltatással szemben nyilvánul meg. Ezért van hatalmas szerepe az egységes, szervezeti kommunikációs alapelvelvek, normák, gyakorlási módok (sokszor magát az attitűdöket is érintő) következetes alkalmazásának is. 

Műhelyeinkre a területek legkiválóbb gyakorlati és elméleti szakértőit hívjuk vendégül, akik őszintén, nyíltan beszélnek tevékenységükről, sikerük titkairól, esetleges nehézségeikről. 

1. Évente 3-4 műhely találkozót szervezünk, ahol vendégekkel, élénk párbeszéddel járjuk körbe a tervezett témát 
2. Évente kerül sor az Országos Mediációs Egyesület (OME) konferenciájára, ahol a Műhely tagjai kedvezményesen vehetnek részt, vagy bekapcsolódhatnak annak szervezésébe is. 
3. Korábbi tagjaink közül volt, aki bekerült az OME vezetésébe és olyan is, aki a téma tanulmányozására az Egyesült Államokban kapott lehetőséget, vagy PhD programban folytatta tanulmányait. 

Téged is várunk a Műhely eseményein, találkozóin!