„Szeretem, hogy tőlem távol álló stílusok és témák elemzésébe is belecsöppenek a METU-n. Részese lehetek a megoldási folyamatoknak, ezzel pedig új perspektívák teremtődnek számomra. Ezt az építő közösséget hozza tető alá az Egyetem.”
Pataki Szandra a METU Animáció mesterszakán diplomázott, és mélyítette el alapszakos tudását. Leginkább az animáció és a rendezés által tud igazán kiteljesedni a szakmában. Kifejezetten megihletik őt az olyan fontos témák, amelyekről keveset beszélünk a mindennapokban. Jövője kapcsán céltudatos, és több tervvel is halad előre az útján.
Miért ezzel a területtel foglalkozol, miért ezt a szakot választottad, mi inspirál?
Az animáció pontosan azt a vizuális szabadságot nyújtja, amire úgy érzem, hogy szükségem van. A szakma változatos palettájáról csemegézve rengeteg lehetőséget találok az önkifejezésre, amiket esetlegesen a képzőművészetben vagy az élőfilmben nem találtam meg. Mostanában szeretek olyan témákhoz nyúlni, amikről szerintem fontos lenne beszélni, továbbá amik nem kapják meg azt a minőségű figyelmet, amit érdemelnek. Ilyen téma számomra többek között a globális felmelegedés, az őszinte párkapcsolati kommunikáció vagy a gyermekünkkel töltött minőségi idő.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Az egyik kedvencem egy - Librinek készített - könyvtrailer volt. Egyrészt azért, mert újfajta kihívás elé nézhettem, hiszen egy valós megrendelésen kellett dolgoznom, másrészt maga a könyv volt számomra fontos. Jonathan Safran Foer - Globális öngyilkosság című könyve nagyon reálisan írja le az emberi tömegtermelés és fogyasztás okozta károkat. Rávilágít arra, hogy mennyivel előbbre helyezzük a személyes jólétünket a globális problémákhoz képest, és hogy ez teljesen természetes, hisz nem lehet mindenki forradalmár. Fontosnak tartottam kiemelni ezt a könyvet, mert a helyzet mindenkit érint, és nem kell világmegváltónak lennünk a megoldáshoz. Ahogyan a könyv is mondja, a bolygónk megmentése a reggelinél kezdődik. Ez volt az első olyan projektem, ami fontosabb dolgot helyezett fókuszba, mint a saját lelkiállapotom megfilmesítése. Külön megerősített, hogy az előzetes 2021-ben a KAFF Legjobb Alkalmazott Animáció kategória díját is elnyerte.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Egy dokumentarista animációs rövidfilmet készítettem, a címe: Az egyik típusú virág vagyok, amiben olyan emberek szólalnak meg, akik boldog etikus non monogám kapcsolatban élnek. Ilyenek pl.: a poliamória, nyitott kapcsolatok, swingerezés és ezek egyéb variációi. Külön kiemelném az ‘etikus’ szót a képletben, hiszen ezek az emberek úgy létesítenek szerelmi és/vagy szexuális kapcsolatot másokkal, hogy a párjuk vagy párjaik beleegyeztek, és az ő részüket is képezi ez a kapcsolati identitás. Amikor néhány éve találkoztam ezzel a jelenséggel, az nagyon nagy hatással volt rám. Egyrészt azért, mert mindaddig úgy gondoltam, hogy egy ember vagy monogám kapcsolatban él, vagy egyedülálló, illetve, ha másra is vágyik a párján kívül, akkor a háta mögött megcsalja őt. Ez minden, amit ismertem. Amikor elmentem egy poliamóriáról szóló előadásra, ott teljesen lenyűgözött az egész, szerettem volna jobban megismerni ezt a világot. Érdekes módon ez az élmény nem azt eredményezte, hogy a férjemmel nyitottunk, de nagyon sokat tanultunk arról, hogy aki etikus non monogám kapcsolatban él, az miként kezeli a féltékenységet, hogyan tud a másikkal valóban őszinte lenni mindenféle játszmák nélkül és ami szintén fontos, hogy hogyan tudja empatikusan meghallgatni azt, aki épp kitárja neki a szívét. Ez rengeteg meló és csak a kezdet. A filmemmel szerettem volna megmutatni, hogy a szerelem nem konvenciókon alapul, hanem azon, hogy a pároddal ti úgy alakítjátok az életeteket, hogy az mindkettőtöket boldoggá tesz, szóljon hozzá bárki bármit.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
A projektjeinkről való folyamatos konzultáció alapvetően épít szakmailag, hiszen olyan nézőpontokat ismerhetünk meg a tanárainktól, amik önmagukban fejlesztik a dramaturgiai érzékünket és színesítik a vizuális látásmódunkat, a technikai ismeretekről nem is beszélve. Mindemellett szeretem megismerni a szaktársaim munkáit is évfolyamtól függetlenül, hiszen azt gondolom, hogy ez egy olyan szakma, ahol kölcsönösen tudjuk inspirálni egymást a munkáinkkal. Az a legjobb, ha beszélni is tudunk róluk és ha közösen ötletelhetünk. Szeretem, hogy tőlem távol álló stílusok és témák elemzésébe is belecsöppenek a METU-n. Részese lehetek a megoldási folyamatoknak, ezzel pedig új perspektívák teremtődnek számomra. Ezt az építő közösséget hozza tető alá az Egyetem.
Mit jelent számodra az alkotóegyetem jellege a METU-nak?
Az animációt lehet elméleti szinten tanulni, de csak a gyakorlati tapasztalat mélyíti el igazán. Az órák 90%a gyakorlati óra, melyek során minden félévben rövidebb-hosszabb animációs kisfilmeket gyártunk, a szakma különböző pozícióiban próbálhatjuk ki magunkat, hiszen többnyire mi vagyunk a rendezők, az animátorok, a kompozitorok, a vágók és a sound designerek is. Mindent kipróbálunk és ezáltal megtapasztalhatjuk, hogy mi áll hozzánk a legközelebb. Már az alapképzés végére kikristályosodott bennem, hogy leginkább animálni és rendezni szeretek, azonban a mesterképzésen ez csak még mélyebb gyökeret vert bennem, ebben jól érzem magam. Ha nem próbáltam volna ki magam, hogy milyen egy animációs film egyes fázisain végigmenni, akkor lehet nem tudnék annyira céltudatosan haladni előre a szakmában.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Leginkább azok miatt, amit az előző válaszomban leírtam. Kipróbálhatod magad a szakma különböző oldalain, olyan tanároktól tanulhatsz, akik maguk is aktívak a szakmában - rendezők, animátorok, kompozitorok, producerek és még sorolhatnám. Mindig szerettem, hogy arra fókuszáltak, hogy a diákok kibontakozhassanak. Persze vannak kiírt feladatok, de teljesen szabad kezet kapunk abban, hogy hogyan nyúlunk hozzá. A METU-n az animáció szak arra van, hogy szabadon kísérletezhess, mindent magadba szívj a szakmáról és mire lediplomázol, addigra valószínűleg lesz egy képed arról, hogy merre szeretnél továbbindulni.
Szóval azt üzenem a most felvételizőknek, hogy ha érdekel az animáció, szeretnéd magad kipróbálni és nem rettensz vissza attól, hogy kicsit (nagyon) vért izzadj abban, hogy végigmenj az úton, akkor vágj bele, mert nagyon megéri. Ez olyan szakma, amit nem lehet félgőzzel csinálni, mert a sok szabadság és kreatív-flow élmény mellett elég kemény munka van minden kisfilm mögött, amibe kevésbé gondolnak bele azok, akik nincsenek benne. Ha valóban érdekel, akkor itt a helyed!
Milyen terveid vannak a jövőre?
Jelenleg a diplomafilmem fesztiváloztatása folyik, bízom benne, hogy sok helyre eljut majd. Emellett rajzanimátorként dolgozom Csáki László Kék Pelikán című dokumentarista animációs filmjében, nagyon élvezem a munkát. Továbbá a Mythbergfilms Kft-vel fejlesztés alatt van egy stop motion animációs filmtervem, a projekt címe: “Albert tudja”, amit már támogatott a Kreatív Európa Média és az Animarkt Stop Motion Pitch Fórum is. A film egy neurotikus, perfekcionista zsiráfról, Albertről szól, aki kész segíteni kollégái életén, ha akarják, ha nem. A film Albert személyiségfejlődését mutatja be, ahol az élet olyan, mint egy életnagyságú tetrisz játék. A filmhez készült egy rövid teaser, ami hamarosan látható lesz az oldalamon is, bízom benne, hogy hamarosan lesz lehetőségünk megkezdeni a teljes film gyártási folyamatait. És ahogy az lenni szokott, már most tudom, hogy az Albert után milyen projekttel megyek tovább, de azt még egyelőre megtartom magamnak. :) Reménykedek a legjobbakban!
Tedd meg karriered következő lépését a METU mesterképzésén - ismerd meg Animáció MA képzésünket!