"Szerintem a kortárs művészetben a progresszivitásnak kell elsőbbséget élveznie. Az esztétikai minőségek megteremtése csak ezután következik."
Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész, Animáció mesterszakunk oktatója, vezetésével születtek például az elmúlt évek Libri Kiadónak készített könyvtrailerei. Filmjeit több mint negyven ország filmfesztiváljain - köztük az annecy, hiroshimai, rio de janeiro-i, kijevi, zágrábi, espinho-i, lipcsei - mutatták be. Európa számos országában volt képzőművészeti tárlata, alkotásai megtalálhatók külföldi és hazai gyűjteményekben. Dűne című alkotását beválogatták az animációs filmszakma legnevesebb eseménye, az Oscar-kvalifikáló, 60. Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál versenyprogramjába.
Képzőművészként és animációs rendezőként jegyzünk, mi mindennel foglalkozol? Mi van most a fókuszban?
Tervezőgrafikai- és tipográfiai tervezéssel, egyedi- és sokszorosító grafikával, filmkészítéssel, valamint ezek határterületeivel. Mostanában a plasztikai munkák - elsősorban az acélszobrászat - is nagyon érdekelnek.
Animáció mesterszakunkon tanítasz, emellett mozgóképes tipográfiát is oktatsz. Az animáció mely ága, felhasználási formája, vagy stílusa áll hozzád legközelebb?
Az úgynevezett szerzői filmkészítést tartom a legizgalmasabb kihívásnak. A költészet mindig fontosabb volt számomra, mint a történetmesélés. Persze nagyon figyelek arra, hogy az én egyéni preferenciáim miatt ne legyek elfogult a pedagógiai munkám során: az animáció formanyelvi értelemben is számtalan irányból közelíthető meg.
A hentes zsebrádiója | animációs rövidfilm | 2011 | Magyar Filmkritikusok díja
Az alkotásaid alapján az autonóm műfaj áll hozzád közelebb, hogy állsz az alkalmazott műfajokkal? A hallgatókkal olyan projektet is viszel, amely ezen a színtéren mozog, gondolok itt a Libri könyvtrailerekre. Neked volt ilyen típusú megbízásod, amelyet kiemelnél, mert nagyon szeretted?
Több, mint harminc éve grafikai designnal is foglalkozom. Az alkalmazott- és önálló művészetek nagyon jól kiegészítik egymást az életemben, a két világ közötti átjárás meglehetősen nagy szabadságot biztosít. Sok kedvencem van, talán a számtalan, művészeti album tervezését, valamint jó néhány arculatterv elkészítését tartom a leginkább értékteremtőnek, izgalmasnak.
Amikor alkotsz, honnan jönnek az impulzusok? Hogy indulsz el?
Ez nagyon változó. Van, amikor egyszerűen az anyaggal való küzdelem közben teremtődik meg a tartalom. Máskor a koncepció hosszas csiszolgatása után kezdek csak dolgozni.
Acélgrafikák | kiállítás | 2019
Mi volt a kedvenc munkád?
Mindig a legutóbbi. Ez az érzés körülbelül két napig tart, utána egyre több hibát fedezek fel benne. Mindig is maga a munka volt a fontos számomra, az eredménye gyorsan leválik rólam.
Filmjeid számtalan fesztiválon jártak, itthon és a nemzetközi színtéren is, legújabb alkotásodat, a Dűnét most az Annecy Filmfesztiválra is beválogatták. Melyik volt a legkedvesebb számodra, melyikre voltál a legbüszkébb?
Minden, technikai sutasága ellenére a legelső. Lassan húsz éves lesz, a lányom születése ihlette.
A Dűne c. film plakátja // Privát inkoherenciák | szénacél, rozsdamentes acél, kő, beton | 2016-2020
Min dolgozol most?
A „Privát inkoherenciák” című plasztikai sorozaton. Most az acél mellett a könnyűbetonnal kísérletezek. Egy minden eddiginél terjedelmesebb arculatterv elkészítését is feladatul kaptam.
Nemrég a barátaimmal egy művészeti lapot csináltunk, melynek bevétele a mélyszegényekhez kerül. Emellett több, különböző stádiumban lévő filmtervem is van.
Mikor döntöttél úgy, hogy a művészi pálya mellett oktatni is szeretnél?
Igazából nem az én döntésem volt. Nemrég volt 25 éve, hogy egy főiskolára hívtak tanítani. Hamar rájöttem: csak úgy lehetek hiteles, ha a tudásközvetítés, a szemléletformálás mellett folyamatosan és tudatosan gondolkodom a saját munkámról is. Az önreflexivitás talán az egyik legfontosabb munkaeszközünk.
Sértők | C-print | 60×60 cm | 2015 // Többszörös reprezentáció | natrotípia | 30×30 cm | 2019
Mi a legfontosabb számodra a tanításban?
Elsősorban mesterképzősöket tanítok. Az első időszakban közösen feltérképezzük, hogy a hallgató milyen alkotói program szerint, mely területeken mozog legszívesebben, milyen kérdések foglalkoztatják a leginkább. Ezt követően megpróbálunk ebben a világban minél mélyebbre jutni, hogy átgondolt és előremutató munkák születhessenek.
Melyek azok az alapelvek, amelyek szerinted állandóak a területeden és nem hat rájuk az idő?
Szerintem a kortárs művészetben a progresszivitásnak kell elsőbbséget élveznie. Az esztétikai minőségek megteremtése csak ezután következik.