Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility MŰVÉSZETEK ÉS JÖVŐK előadássorozat: Nemes Z. Márió: Spekulatív világteremtés a kortárs sci-fiben | Budapesti Metropolitan Egyetem

MŰVÉSZETEK ÉS JÖVŐK előadássorozat: Nemes Z. Márió: Spekulatív világteremtés a kortárs sci-fiben

  • Kezdődik
    2023. 05. 12. 17:00
  • Vége
    2023. 05. 12. 19:00
  • Helyszín
    METU Rózsa utcai kampusz, A209 terem

Művészetek és Jövők előadássorozat

Korábbi előadások:

  • március 31. Horváth Gideon: Felvértező sebezhetőség a művészeti gyakorlatban
  • április 14. Kicsák Lóránt: Az eszmetörténeti tudás hasznáról és káráról
  • április 21. Horváth Eszter: Hálók, hálózatok, kapcsolódások. Mit kezdhet egymással a tudomány és a művészet?

Soron következő előadások:

  • április 28. Nemes Z. Márió: Spekulatív világteremtés a kortárs sci-fiben
  • május 5. Schneider Ákos: Az eljövendő dolgok alakja – Spekuláció és design

A Budapesti Metropolitan Egyetem legújabb öt részes előadássorozatának negyedik eseményén Nemes Z. Márió „Spekulatív világteremtés a kortárs sci-fiben” című előadásában a spekulatív gondolkodás és a világteremtés közti lehetséges esztétikai kapcsolatokra próbál rámutatni a tömegkultúra, képzőművészet és design határterületeit vizsgálva. Ennek során a spekuláció mint esztétika stratégia elemzése lenne a központban, illetve az a kérdés, hogy a kortárs világteremtési tendenciákat hogyan befolyásolja a digitális kultúra technológiafelfogása. Az előadás hosszabban foglalkozik majd Denis Villeneuve Dűne (2021) című szuperprodukciójával, melyben a sci-fi prométheuszi éthoszának kudarcával szembesülhetünk, azzal a folyamattal, hogy a totális tervezettség poszthumán hétköznapjai hogyan próbálják gyarmatosítani a fantasztikus világok idegenségét.

Fotó: Bíró Dávid

2009-ben végzett az ELTE BTK filozófia és esztétika szakán. Egyetemi és doktori tanulmányai alatt ösztöndíjjal kutatott Bécsben és Berlinben. 2013-ban védte meg az Esztétika és antropológia – Az antropológiai színrevitel mint esztétikai dehumanizáció című doktori dolgozatát, mely ugyanabban az évben megkapta a Magyar Filozófiai Társaság Cogito-díját. A Telep csoport, a Technologie und das Unheimliche kultúraelméleti fanzine és alkotói kollektíva, illetve a hungarofuturista mozgalom alapító tagja. Költői tevékenységéért Sziveri János-díjat (2015), Hazai Attila Irodalmi Díjat (2019), Csáth Géza-díjat (2021) és Baumgarten-emlékdíjat (2022) kapott. Kutatási területe: kortárs irodalom és képzőművészet, populáris kultúra, filozófiai antropológia, antropológiai esztétika, poszthumanizmus.