Képzési szintek: az iskolai végzettség típusai
Képzési szintek: az iskolai végzettség típusai
A siker és a jó karrier kulcsa az élethosszig tartó tanulás: mindig újabb és újabb tudással kell bővíteni a meglévőt. Az iskolai végzettség típusait érdemes ismerni, ahogy előnyeikkel is tisztában lenni: bár vannak olyan munkahelyek, ahol nem elvárás egy diploma megléte, a legtöbb helyen a képzési szintek befolyásolják az elhelyezkedés esélyeit.
A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR)
A Magyar Képesítési Keretrendszer 8 szintre bontja a szakképesítéseket.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iskolai végzettség kategóriái a KSH szerint
A KSH a fentieket egy kicsit leegyszerűsíti, és 5 különböző kategóriába sorolja az iskolai végzettséget:
- Legfeljebb 8 általános
- Szakiskola, szakmunkásképző
- Gimnázium
- Szakközépiskola
- Főiskola, egyetem, PhD, DLA
Az iskolai végzettség befolyásolja a foglalkoztatottságot és a jövedelmet, így a személyek anyagi helyzetét is. Az iskolázottság ráadásul összefüggésben áll az anyagi nehézségek kezelésével is: az alacsonyabb képzési szinttel rendelkezők többnyire “rosszabbul bánnak” a pénzzel, így azonos jövedelmű, de magasabb iskolai végzettségű kollégáikhoz mérten is kedvezőtlen anyagi helyzetben vannak.
A legfontosabb képzési szintek továbbtanulóknak
A magyar felsőoktatási rendszer három részből áll: alapképzésből, mesterképzésből, és a tudományos fokozat megszerzéséből. Egyetemtől függő, hogy egyes képzésekben való részvételhez milyen előzetes tanulmányi eredmények (érettségiből hozott pontok, nyelvtudás vagy szakmai felvételi vizsga) szükségesek.
Az európai felsőoktatási formák általában rugalmasak, főleg a kreditrendszernek köszönhetően a tanulók számos elágazási, továbbképzési ponthoz érkezhetnek. Ez a rendszer megkönnyíti a szakok közötti váltást is.
Az alapképzés
- A BA/BSc általában 6-8 félévből áll
- Az oklevél felsőfokú végzettséget tanúsít, az adott szaknak megfelelő szakképzettséget nyújt, a jogszabályban foglalt munkakörök betöltésére jogosít fel
- Feltétele az adott szakterületi mesterképzések elvégzésének
Mesterképzés
- Az MA/MSc 2-4 féléves képzés,
- A szakmai tudás elmélyítésére szolgál,
- A tudományos fokozat megszerzésének feltétele
Osztatlan képzés
- Az osztatlan képzés ma már nem túl gyakori,
- Általában 10-12 félév hosszú, mely mesterszakos diplomát ad a végzetteknek
Felsőoktatási szakképzés
- Gyakorlatorientált képzési forma,
- Amely 4 féléven keresztül tart.
- Diplomát nem ad, de oklevelet igen
- Nem feltétele az alapképzésnek, de lerövidítheti azt,
- Illetve hasznos szakirányú szakképesítést adhat a meglévő alapdiploma mellé.
Szakirányú továbbképzés
- Alap- vagy mesterdiplomára épülő továbbképzések
- Speciális feladatok ellátására készít fel
Doktori képzés
- Azoknak való, akiket érdekel a kutatás, új területek felfedezése
- Hossza 8 félév.
A felsőfokú végzettség előnyei
Azon gondolkozol, hogy miért felvételizz, mik a felsőfokú végzettség előnyei? Segítünk. Több kutatás is készült, ami az iskolázottság és az elhelyezkedés, anyagi helyzet, de akár a várható élettartam közötti korrelációkat vizsgálja.
Diplomával könnyebb munkát találni
A diplomával rendelkezők körülbelül 85%-a egy-két hónapon belül talál munkát, a munkaerőpiacnak szüksége van a diplomás fiatalokra. Vannak olyan képzések, ahol a hallgatók már az egyetemre járás során megtalálják leendő munkahelyüket: tipikusan ilyenek a mérnökök, közgazdászok, informatikusok.
Felsőfokú végzettséggel nagyobb fizetésre tehetsz szert
Magyarországon (a felvi.hu alapján) egy diplomás személy átlagosan kb. kétszer annyit keres, mint egy csupán érettségivel rendelkező ember. A fizetési sávok évről évre nőnek, egy szorgalmas, diplomás szakember 40 éves korára a karrierlépcsők tetejére juthat, és felsővezetői pozícióban találhatja magát, mely biztos megélhetést kínál.
A doktori fokozat presztízse
Sok munkahelyen, főként a közszférában, de a piaci szektorban is presztízse van egy diplomának, egy mesterdiplomának, de különösen egy doktori fokozatnak. Ez sokszor előnyben részesíthet egy jelöltet álláskeresés során.
Diplomával nő a várható élettartam
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet kutatása alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartama akár 10-20 évvel is nagyobb lehet, mint az alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezőké. A kutatás párhuzamot von az anyagi helyzet és az egészségügyi ellátás között: a magasabb jövedelműek többet költenek az egészségükre, többet sportolnak, egészségesebben táplálkoznak, és hamarabb fordulnak orvoshoz.
Diplomázz a METU-n!
Válogass képzéseink között, és találd meg a Hozzád leginkább illő szakirányt, képzési szintet!
2022. 10. 27.Hírek
Új szempontból vizsgálja az építőipart a KSH
Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budape …
A METU kiadásában megjelent Új Munkaügyi Szemle idei 3. száma a HR szakma jövőbeli kihívásaira való felkészülést helyezi fókuszba
„A hazai munkaerőpiac turbulens változáson megy keresztü …
Október 6-ig látogatható Tóth Andrej oktatónk veszprémi kiállítása
Tóth Andrej tervezőgrafikus, képzőművész PLAKÁTOK - 20 év című kiállítása a vesz …
Együttműködési megállapodást írt alá az MKT és a METU
Az oktatás, a kutatás és az innováció ös …
Az ökológia és a művészetek kapcsolatáról tartott konferenciát a METU
A METU Művészeti és Kreatívipari Kara 2024. szeptember 12-13-án, a Francia Intéz …
Első alkalommal csatlakozott a METU a Kutatók Éjszakájához
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) 2024-ben első alkalommal vett rés …
A METU oktatóját az Arizona State University 2024-es globális oktatói karának tagjává választották
Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) oktatója, Dr. habil. Rada Pé …
Újrahasznosítás és környezettudatosság a textiliparban
Workshop a Kutatók Éjszakáján a METU-nA textilipar a …