Viselkedéstervezés? Az mi?

Miért van az, hogy tudjuk, mit kellene tennünk – mégsem tesszük? Miért halogatunk fontos döntéseket, vagy épp miért nem történik meg a változás, pedig minden „objektíven” adott hozzá? Miért működik egy kampány, egy üzenet, egy termék vagy szolgáltatás – míg mások teljesen hatástalanok maradnak? Vagy akár mi lehet annak az oka, hogy a kollégák nem használják azt a funkciót, amit heteken át terveztünk?

Gerlei Béla a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező Szaktanácsadó posztgraduális képzés szakvezetője rávilágít a „Miértek” -re adott válaszra és arra, hogy ez mind megtanulható. 

A szándék kevés. A környezet számít. A részletek számítanak.

A viselkedés nem tisztán a logika terepe, hanem inkább egyfajta rejtett rendszer, ahol érzelmek, hiedelmek, figyelemelterelő tényezők és apró kontextusbeli különbségek figyelhetők meg. A legtöbbünk úgy gondolja, hogy jól ismeri az embereket – sokszor mégis félreértjük őket. A saját működésünket is. Ez nem hiba, hanem emberi működés. A jó hír az, hogy ez a működés megfigyelhető, elemezhető és formálható is - nem trükkökkel és nem manipulációval. „Csupán” azzal, hogy jobban megértjük és megtanuljuk, milyen erők formálják a döntéseinket és szokásainkat.

Ennek alapja a viselkedéstudomány (behavior science), amely igazából egy összefoglaló név: különböző tudományágak általános megnevezésére használják általában - mint például a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a viselkedési közgazdaságtan - de valamilyen mértékben ide tartozhat akár a gazdasági földrajz, a politikatudomány, a jog(alkalmazás), az oktatás vagy a viselkedési neurobiológia is. Általánosságban a viselkedéstudományok fontos eszköze a rendszeres kísérletezés és az eredmények ezt követő részletes elemzése, leírása. A cél valamilyen módon mindig az, hogy megértsék, hogy az emberek mikor és miért csinálnak (vagy épp nem) bizonyos viselkedéseket, és hogyan lehet ezekre hatással lenni.

A viselkedéstudomány nem csak (főleg nem) elméleti tudomány, hanem kiemelkedően fontos a gyakorlati alkalmazása is. Az egyes szakterületek képviselői az elméleteiket kísérletekkel (laboratóriumban kontrollált körülmények között és a való életben is) ellenőrzik. Azután ezek gyakran megjelennek a mindennapi életben - gondoljunk csak az alkalmazott pszichológiára (pl. reklámok), szociológiára (pl. csapatépítés) vagy akár a „változásmenedzsmentre”, amely jó esetben felhasználja vagy legalább figyelembe veszi a viselkedéstudományok eredményeit.

Hogyan kapcsolódik ide a viselkedéstervezés és mire jó?

A viselkedéstudomány elméleteire, modelljeire és technikáira alapozva jött létre egy új alkalmazott terület: a viselkedéstervezés (behavior design), amely már a gyakorlatban segít megérteni és befolyásolni az emberek viselkedését. (Az elnevezés BJ Foggtól (2010) a Stanford Egyetem Viselkedéstervezési Laboratóriumának vezetőjétől származik.)

Ez a megközelítés azon alapul, hogy a viselkedésünk összetevőit különböző külső és belső tényezők (pl. érzelmi állapotunk, motivátorok és környezeti hatások) befolyásolják, és hogy ezeket tényezőket lehet tudatosan tervezni és alakítani. A viselkedéstervezés koherensen, rendszerszemlélettel közelíti meg a viselkedésváltoztatási törekvéseket, azzal a céllal, hogy segítsen az embereknek pozitív viselkedéseket, szokásokat létrehozni.

Néhány konkrét kérdés (a teljesség igénye nélkül), amire a viselkedéstervezés választ adhat:

1. Milyen módszerekkel növelhetjük a pénzügyi tudatosságot és a megtakarításokat?
2. Hogyan lehet optimalizálni a munkahelyi környezetet, hogy támogassa a jobb teljesítményt?
3. Milyen toborzási folyamatot állítsunk fel, hogy a megfelelő jelöltek elfogadják az állásajánlatunkat?
4. Hogyan lehet befolyásolni az emberek vásárlási döntéseit és ösztönözni a fenntarthatóbb vásárlási szokásokat?
5. Mit érdemes kommunikálni ahhoz, hogy elősegítsük a környezettudatos viselkedést?
6. Hogyan alakítsunk ki online képzéseket, úgy, hogy csökkentsük a lemorzsolódást?
7. Mit csináljunk, hogy egy-egy termék használata könnyebb, egyszerűbb és intuitívabb legyen?
8. Hogyan lehet optimalizálni a weboldalak és alkalmazások felhasználói élményét, úgy megnőjön a konverzió?
9. Milyen állomásai legyenek a vásárlói vagy munkavállalói útnak, hogy a legpozitívabb élményt adja?
10. Milyen apró változtatásokkal lehet javítani az oktatási hatékonyságát és növelni a tanulók motivációját?
11. Hogyan lehet rávenni az embereket az egészségesebb életmódra?
12. Hogyan lehet segíteni az embereket a rossz szokásaik leküzdésében és az új, pozitív szokások kialakításában?
13. Mit és hogyan mondjon az orvos, hogy a beteg valóban beszedje a gyógyszerét?

Nem minden viselkedésváltozás drámai

Sokszor azt gondoljuk, hogy ha valaki változik, annak látványosnak kell lennie. Pedig a legtartósabb változások gyakran észrevétlenül indulnak el. A viselkedéstervezés arról szól, hogy megtanuljuk tudatosan alakítani ezeket a mikrohelyzeteket, hogy a viselkedés – mint egyfajta cselekvés - jobban összhangba kerüljön a valódi szándékkal. Nem arról szól, hogy rávegyünk másokat valamire, amit nem akarnak. Hanem éppen arról, hogy segítsünk nekik megtenni azt, amit már most is szeretnének – csak valami mindig közbejön.

Miért érdemes ezt tanulni?

Mert bármit csinálunk, emberekkel dolgozunk. Ahol emberek vannak, ott viselkedések vannak – azaz szokások, döntések, elakadások, beidegződések.

Akár új terméket vezetsz be, ügyfélszolgálatot vezetsz, vagy a tevékenységedet az üzleti életben a pénzügyek vagy a fenntarthatóság területén végzed vagy akár az oktatásban vagy az egészségügyben dolgozol, - akkor is viselkedést formálsz, csak nem biztos, hogy tudatosan.

A kérdés inkább az, hogy mennyire értjük, mi zajlik a felszín alatt, és tudunk-e vele jól bánni és hogyan lehet olyan változásokat létrehozni, amelyek működnek és számítanak.

A viselkedéstervezőknek számos eszköz és technika áll a rendelkezésére, amelyek segítenek az emberi viselkedés megértésében és alakításában - akár a motiváció változtatási technikák, a tervezési modellek vagy a környezet megfelelő átalakítása – ezt mind megtanulhatod a szakma elismert képviselőitől a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező Szaktanácsadó posztgraduális képzésén. A képzésről bővebb információt itt találsz. https://www.metropolitan.hu/hu/kepzesek/viselkedestervezo-szaktanacsado-sztk