Megyeri Gábor interjút adott a Magyar Hírlapnak

Megyeri Gábor a Művészeti és Kreatívipari Karának új dékánja kinevezése kapcsán interjút adott a Magyar Hírlapnak, mely az alábbiakban olvasható:

Megújul a METU Művészeti és Kreatívipari Kara: új szak, új szemlélet, új dékán

„Az egyik legnagyobb erősségünk, hogy minden oktatónk aktívan dolgozik a saját szakmájában, prosperáló, elismert művész, alkotó”

A METU Művészeti és Kreatívipari Kara új szakindítással, frissített angol nyelvű képzésekkel és nemzetközi színtérre is felkészítő módszertannal kíván válaszolni a designipar kihívásaira. A formatervezés immár önálló alapszak lett, a projektek élő megrendelésekhez kötődnek, és a képzések alapja a gyakorlat mellett a kutatásalapú tervezés. Az oktatók mind aktív alkotók, a hallgatók pedig már a diplomaszerzés előtt gyakran megtalálják helyüket a szakmában. Hogy mindezt hogyan valósítják meg, és milyen jövőt képzel el a kar számára, erről beszélgettünk Megyeri Gáborral, a METU Művészeti és Kreatívipari Karának új dékánjával.A METU Művészeti és Kreatívipari Kara új szakindítással, frissített angol nyelvű képzésekkel és nemzetközi színtérre is felkészítő módszertannal kíván válaszolni a designipar kihívásaira. A formatervezés immár önálló alapszak lett, a projektek élő megrendelésekhez kötődnek, és a képzések alapja a gyakorlat mellett a kutatásalapú tervezés. Az oktatók mind aktív alkotók, a hallgatók pedig már a diplomaszerzés előtt gyakran megtalálják helyüket a szakmában. Hogy mindezt hogyan valósítják meg, és milyen jövőt képzel el a kar számára, erről beszélgettünk Megyeri Gáborral, a METU Művészeti és Kreatívipari Karának új dékánjával.

– A Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Karának új dékánjaként milyen tervei vannak, milyen változásokat szeretne bevezetni?

– Korábban oktatásért és minőségbiztosításért felelős dékánhelyettes voltam, majd októbertől általános dékánhelyettes is lettem, így már eddig volt rálátásom a kar működésére, és részt vettem az eddigi fejlesztésekben. A célom, hogy folytassam azt az irányt, amit az elődeim megkezdtek, különösen a minőségi oktatás és a hallgatói létszám növelése terén. Ehhez természetesen továbbra is fejlesztenünk kell a képzéseinket, hogy mind a módszertanban, mind pedig a tudásanyagban a lehető legkorszerűbbek lehessünk.

– Milyen irányú fejlesztéseket terveznek?

– Ma már nem lehet minden évben új szakokat indítani, de ami idén sikerült, az fontos mérföldkő: sikeresen akkreditáltattuk formatervező alapképzésünket, mely a jelenleg is futó kézműves tárgykultúra, formatervező specializációnál, fókuszáltabb képzés biztosít majd. Új szakunk 2026 szeptemberében indul. Ezen a képzésen a hallgatók a klasszikus ipari formatervezési pályára készülhetnek. Emellett az angol nyelvű képzéseink fejlesztése is kiemelt cél: önálló képzéseket dolgozunk ki, nemzetközi partnerektől függetlenül, hogy még szélesebb hallgatói réteget tudjunk megszólítani.

– Hogyan tud a BA program valódi, piacképes tudást adni a hallgatóknak?

– Két fő irányt támogatunk: az egyik, amikor valaki saját márkát épít és kézműves technológiákkal dolgozik, a másik pedig az ipari formatervezés. Az MA képzésben minden projekt élő feladat, valós megrendelővel, ami azt jelenti, hogy a hallgatóknak nemcsak alkotniuk kell, hanem kommunikálniuk, árajánlat tervet készíteniük, valamint prezentálniuk is. Ez olyan kulcsfontosságú oktatási mód, ami az egész METU-t jellemzi. Ráadásul nemcsak hazai, hanem külföldi cégekkel is dolgozunk, így a hallgatók nemzetközi kontextusban is tapasztalatot szerezhetnek.

– A gyakorlatközpontúság mellett mitől különleges még a METU oktatása?

– Az egyik legnagyobb erősségünk, hogy minden oktatónk aktívan dolgozik a saját szakmájában, prosperáló, elismert művész, alkotó. Így naprakész, élő tudást tudnak átadni. A hallgatók nemcsak tanulják, hanem látják is, hogyan lehet egy alkalmazott művészi pályát sikeresen menedzselni.

– Van lehetőség külföldi tapasztalatszerzésre is a METU-n?

– Nálunk továbbra is elérhető az Erasmus-program, és kifejezetten ajánljuk is a hallgatóknak, mert szakmailag és emberileg is rengeteget tanulhatnak belőle. A nyelvtudás minden szakmánkban elengedhetetlen. Emellett szakmai gyakorlat is végezhető külföldön. Én hallgatóként Hamburgban végeztem el a szakmai gyakorlatomat, a diplomamunkámat is ez alatt az idő alatt készítettem el. Ez az időszak meghatározta a karrieremet.

– Kicsit a saját pályájáról is mesélne?

– Formatervező művészként végeztem, a diplomamunkámat pedig a Mont Blanc-nál készítettem. Utána itthon álltam munkába egy elektronikai eszközöket fejlesztő cégnél, majd öt évig az olasz Montegrappa cégnek dolgoztam, ami a Mont Blanc-hoz hasonlóan egy több mint százéves luxusipari márka. Egy szombati napon kaptam egy e-mailt tőlük, hogy tervezzek egy olyan tollat, ami még nem létezik. Vasárnapra összeraktam öt koncepciót, hétfőn már írtak is, hogy kezdjük az elsővel. Abból végül egy nemzetközi szabadalom is lett. Jelenleg az egyetem mellet saját márkám építésén dolgozom. .

– Ez már szinte kutatás-fejlesztési projektnek tűnik.

– Így van. A doktori kutatásomban is volt egy olyan fázis, amely termékben manifesztálódott, és egy sikeres közösségi finanszírozási kampánnyal gazdaságilag is validálni tudtuk azt. Ez az interdiszciplináris gondolkodásmód jelen van az oktatásunkban is. A hallgatók kutatásalapú tervezést tanulnak: minden projektet egy széles spektrumú kutatás előz meg, akár kvalitatív módszerekkel is. Így a tervezési folyamat sokkal megalapozottabb, és valódi értéket tudnak teremteni.

– Milyen visszajelzések érkeznek a piacról a hallgatóikról?

– Nem példa nélküli, hogy egy MA-s projekt partnere alkalmazta a hallgatót a diploma után. Sokan pedig saját vállalkozást alapítanak, többen alkotócsoportként dolgoznak tovább, vagy elhelyezkednek nagyvállalatoknál, akár külföldön is. Úgy építjük fel a képzést, hogy nem csak itthon, hanem nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Folyamatosan érkeznek a hírek az alumni hallgatóink sikereiről, díjairól, melyek tovább erősítik hírnevünket. Ezek is bizonyítják, hogy sikeresen készítjük fel őket a szakmai életükre.

– A formatervezésről sokaknak talán csak autó vagy luxustermék jut eszébe. Valójában milyen spektrumon mozog ez a szakma?

– A villa és a repülőgép közé bármi belefér. Tényleg. De ehhez nemcsak alkotókészség kell, hanem az is, hogy tudják, mikor és milyen társművészeti, társtudományi területekről érdemes és szükséges segítséget kérni. Egy jó tervező nem feltétlenül egyszemélyes hadsereg, hanem tudja, hogyan építsen csapatot, és hogyan kutasson mélyen egy-egy feladat megoldása előtt. Erre is felkészítjük a hallgatóinkat.

– Visszatérve a személyes példára, az Ön nevéhez fűződnek a Hemingway-tollak, ahol a személyiség vizuális megjelenítéséről volt szó. Ez a fajta gondolkodás tanulható?

– Szerintem igen. Kell hozzá készség, de leginkább szemléletmód. A Hemingway-hez négy különböző tollat terveztem, mert ennyire összetett személyiség volt. Az író karaktert például úgy jelenítettem meg, hogy a toll kupakjának tetejébe egy kis tükör került – így amikor belenéz az ember, saját magát látja. Ez az azonosulás, ami az írásaiban is jelen van, azok is tükröt tárnak elénk. Az ilyen rejtett üzeneteket szeretem, nem a direkt ábrázolást.

– Ha valaki most jelentkezne, miben tudják segíteni?

– Egyrészt bátorítom, hogy kövesse az álmait és vágjon bele. Másrészt, mi többek között kínálunk online portfólió konzultációt, ahol oktatóink szakspecifikus visszajelzést adnak a jelentkezők anyagára, valamint iránymutatást a felvételire való felkészüléshez. Ezek minden esetben ingyenesek. A célunk, hogy már a felvételi előtt támogassuk a hallgatóink fejlődését. És érdemes megjegyezni, bár az egyetemi felvételi beadásának határideje már lejárt, az eljárás folyamán egyszer – július 9-ig – van lehetőség sorrendmódosításra, én arra biztatok mindenkit, hogy bátran tegye az első helyre a METU-t