Hogyan éljünk jól? – Szalonest a METU-n a Kutatók éjszakáján

Honnan tudod, hogy elég jó az életed?

Mi az elég jó élet? Ezzel a kérdéssel várja az érdeklődőket a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Kara a Kutatók éjszakájára szervezett eseményén. A szervezők különleges szalonélményt ígérnek, amely a művészet, irodalom, zene és társadalomtudományok kavalkádját kínálja filmvetítéssel, kreativitást fejlesztő workshoppal, felolvasóesttel, filozófiai-pszichológiai kerekasztal-beszélgetéssel, és záróeseményként egy koncerttel Sziveri János megzenésített verseiből.

A szervezők választása azért esett a jó élet kérdésére, mert túlzás nélkül állítható, hogy a legfontosabb kérdéseink egyike, mégis, egyre nehezebben tesszük fel abban a zajos, egyre kaotikusabbnak tűnő környezetben, amiben megpróbálunk boldogulni, és ésszerű víziót alkotni a jövőről.

Miért életbevágó kérdés ez? Azért, mert minden ténykedésünk mögött ott van és minden tettünkkel erre válaszolunk. Rövidebb és hosszabb távú elképzeléseinkkel, terveinkkel, de még legapróbb, észrevétlen rezdüléseinkkel is. Amikor egy kávé mellett meghallgatjuk a barátunkat, ezzel a gesztussal nemcsak kifejezzük, hanem kapcsolatunk eseményévé tesszük, hogy a jó élet elképzelésünk szerint a figyelemben és a kapcsolódásban keresendő. Amikor elutasítunk egy újabb munkahelyi túlórát, fontosabbá tesszük a pihenést és a vágyott belső egyensúlyt a szakmai előrelépésnél, vagy akár az anyagi biztonságnál. Amikor kora reggel futni indulunk, kifejezzük és életalakító elvvé tesszük, hogy a testünkről való gondoskodást a jó élet részének tekintjük. Amikor művészeti estekre, kiállításokra, színházba járunk, annak a sejtésnek a nyomán tesszük ezt, hogy a művészetből érkező inspiráció gyakran a legintenzívebb módon képes feleleveníteni a problémát, hogy hogyan éljük és hogyan lenne érdemes élnünk az életünket. Amikor csendben maradunk egy vitában, vagy amikor egy újabb képzésre jelentkezve vállaljuk a tanulással járó fáradozást, és még hosszan sorolhatnánk: a jó életre adott válaszaink sora lezárhatatlan. Szüntelenül alakítgatjuk magunkat, hogy az élet, amit élünk egy kicsivel jobb legyen.

De úgy tűnik, hiába „tudjuk” a választ a kérdésre többé-kevésbé minden pillanatban, ha kérdeznék, nem tudnánk válaszolni rá, és kiderülne, hogy valójában nem rendelkezünk ésszerű válasszal.

Ennek tökéletes példáját kínálja mindennapi életünk, amit rendszerint a hétköznapi tevékenységeinkbe belefeledkezve, rutinosan élünk a munka-vásárlás-utazás-csevegés-kapcsolattartás-pihenés végtelenített mintázatában. Többnyire sikeresen megerősítjük magunkat abban, hogy ez vezet a jó élethez, de ez valószínűleg tévedés: robotpilótaként, öntudatlanul, szétszórtan, jelentéktelen szórakozásba és társas játszmákba merülve lehet „élni”, csak ez nem biztos, hogy az életnek az a jelentése, amit örömmel elfogadnánk, ha választhatnánk. Ahhoz azonban, hogy választhassunk, valahogyan el kellene jutnunk abba az állapotba, amelyben egyáltalán fel tudjuk tenni a kérdést: mi az elég jó élet számunkra, és miért éppen az?

Ehhez a vállalkozáshoz kínál inspirációt a METU szalonja a Kutatók éjszakáján, szeptember 26-án, pénteken, 16 és 22 óra között.