Az ökológia és a művészetek kapcsolatáról tartott konferenciát a METU
2024-10-02

ÖKOLÓGIA ÉS MŰVÉSZET
Nemzetközi konferencia a Művészeti és Kreatívipari Kar szervezésében a Francia Intézetben
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Művészeti és Kreatívipari Kara 2024. szeptember 12-13-án, a Francia Intézetben rendezte meg őszi konferenciáját, amely az ökológia és a művészetek komplex kapcsolatrendszerének feltárására vállalkozott annak reményében, hogy a kapcsolatháló komplexitásával sikerül rámutatnia a kortárs ökodiskurzusok árnyalásának szükségességére, azok apokaliptikus hangvételének felülírására.

Ezt a komplexitást a konferencia meghívott előadói, Prof. Steve Dixon, a LASALLE College of Arts elnöke (University of the Arts Singapore), illetve Carolina Martínez-López PhD, a Gironai Egyetem (UdG) Művészeti Egyetemi Intézetének (ERAM) docense, a művészetnek a kortárs kultúrában tapasztalt egzisztenciális súlyának, szemléletformáló erejének hangsúlyozásával vezették fel.
Prof. Dixon plenáris előadásának középpontjában a kortárs művészetet meghatározó filozófiai és tudományos problémák álltak. Az előadás rámutatott, hogy a világ számos jelentős művésze olyan témákat dolgoz fel, amelyek az egzisztencialista filozófia és a kibernetika „univerzális tudományának” eszméit ötvözik, egyesítve a két terület felismeréseit és tudását, amivel új megvilágításba kerül a kortárs kultúra számos sürgető problémája, elsősorban a haladás modernkori eszményének összeomlása.

Carolina Martínez-López PhD előadása ezen a vonalon haladt tovább, bemutatva a kísérleti film válaszait a modern kultúra összeomlására, kiemelve azok szemléletváltó jellegét: az általa bemutatott művek az összeomlásnak nemcsak a tragikus oldalát, de a változással járó nyitásban a jövő felé fordulás fontosságát hangsúlyozzák.
Elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatban volt jelen a szekciók kérdésfelvetéseiben, illetve az azokat követő vitákban.
Technológiai és poszthumanizmus szekció előadásai a technológia és a humán kultúra kapcsolatait vizsgálták mindennapjaink anyagi és szellemi környezetében, egy olyan környezetben, melyben a technológia mondhatni „természetes” közegünkké vált. A szekció résztvevői Horváth Márk esztéta, filozófus, az Absentology és a Poli-P társalapítója, Lovász Ádám filozófus, Schneider Ákos design-kutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa és Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta, az ELTE MMI Esztétika Tanszék adjunktusa voltak.
Az Ökokritika/ökofeminizmus szekció a téma társadalmi és kulturális összefüggéseit vizsgálta az ökológia, az ökokritika és a feminizmus kapcsolatrendszerén keresztül, Hódosy Annamária PhD irodalomtudós, filmkritikus, kultúrakutató, egyetemi adjunktus (Szegedi Tudományegyetem), Zilahi Anna költő, képzőművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusza részvételével. Mivel a természettel való kapcsolatunk mindmáig a női érintésével válik evidenssé, az ökokritika és az ökofeminizmus kéz a kézben jár, a szekció előadásait is ez a szoros kapcsolat fogta össze. Az előadók a természeti és a feminin irodalmi, képzőművészeti, filmes és filozófiai megközelítéseiből emeltek ki néhány reprezentatív értékű, összekapcsolódó és együttesen továbbgondolandó művet és szerzőt.

Az Anticapitalsm and (de)growth szekció kérdésfeltevése az alkotás megváltozott piaci és társadalmi környezete, illetve annak kritikája volt. A szekció három előadása az egyéni szerzőség kérdését, a mesterséges intelligencia tervezési folyamatokba való integrálását, valamint a divat és képzőművészet közötti szinergiát tárgyalta. A szekció résztvevői Fredericke Winkler, divattervező, divatkutató, Kovács Adél DLA, trendkutató, divattervező, a METU oktatója és Vranek Hedvig divattervező, a METU végzett hallgatója voltak.
A 2025. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kurátori csapata, Pintér Márton, a magyar pavilon kurátora, a METU oktatója, Graf András, építész-kutató és Manhertz Ingrid, építész-kutató, a Breuer Marcell Doktori Iskola doktorandusza, a METU oktatója - a Biennálé célkitűzéseinek megvalósíthatóságát vitatta meg: hogyan lehetne megvalósítani a Biennálé fenntarthatóság elveinek megfelelő építészetet? A fenntarthatóság mindennapi életvitelhez kötődő praxisainak kérdésfelvetéseit Fenntarthatóság és elkötelezettség címen megtartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői vitték tovább, Gosztola Kitti, képzőművész, Kudron Anna, a Pinkponilo Kreatív Stúdió alapítója, a METU oktatója, László Zoltán író, Süveges Rita képzőművész és Zilahi Anna, költő, képzőművész társaságában.
A Környezet/Kultúra szekció előadásai az anyagi és szellemi környezetünk, illetve a rájuk vonatkozó reflexió összefonódására hoznak példákat az épített környezet, a vizuális kultúra és a kultúratudomány különálló, de egymással párbeszédben álló területeiről. A szekció előadói Jámbor Zsóka, fotográfus, kutató, Dr. Kiss Melinda DLA, animációs tervezőművész, Dr. Varga Anna DLA, filmesztéta és Dr. Laczó Dániel PhD, okleveles építészmérnök, mindannyian a METU oktatói voltak.
A konferenciát Geibl Kata és Jámbor Zsóka SUB SOLE című kiállítása kísérte.