Áldás vagy átok – Mit kezd hazánk a mesterséges intelligenciaval?

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) a Budapesti Metropolitan Egyetemmel (METU) közösen rendezte meg „A mesterséges intelligencia a magyar társadalom és gazdaság szolgálatában” című konferenciáját. Az esemény célja, hogy a mesterséges intelligencia hazai alkalmazásának lehetőségeit és kihívásait tárgyalja – különös tekintettel annak gazdasági és társadalmi hatásaira. A konferencia neves szakértők, döntéshozók és tudományos szereplők részvételével nyújtott lehetőséget a párbeszédre, tudásmegosztásra és a közös gondolkodásra.

A konferenciát Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében megtiszteltetésnek nevezte a részvételt, és örömét fejezte ki, hogy a Miniszterelnökség támogathatta az eseményt. Kiemelte: olyan korszakban élünk, ahol a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai eszköz, hanem a társadalmi kapcsolatok alakítója is lehet. Hangsúlyozta a civil szféra hidat képező szerepét a társadalom különböző csoportjai között, és rámutatott: a civil szervezeteket támogató vállalatok, intézmények és az állam összefogása elengedhetetlen. Az állami támogatások összege az elmúlt évekhez képest közel négyszeresére nőtt, ami jól tükrözi a kormányzat elkötelezettségét. Végül reményét fejezte ki, hogy a konferencia új ismeretekkel és hasznos, különféle szektorokra – így az oktatásra és civil területre – is alkalmazható nézőpontokkal gazdagítja a résztvevőket.

Kucsera Tamás Gergely, a METU rektora köszöntőjében megköszönte, hogy a GTTSZ-szel együttműködésben valósulhatott meg az esemény, majd az oktatás és tudásátadás jelentőségét emelte ki. Hangsúlyozta: a személyes készségek és képességek fejlesztése kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia korában. Kapcsolódóan szólt a METU egyedülálló myBRAND programjáról is, amely a hallgatók piacképes tudását és egyéni habitusát támogatja portfólióalapú oktatással, lehetővé téve számukra a munkaerőpiacra való azonnali belépést. A megjelenteket tájékoztatta arról, hogy a METU-n az MI intézményi használatára vonatkozó elvekről szóló munka után a keretszabályok bevezetése zajlik, illetve bemutatta az egyetemnek az MI-t középpontba helyező két szakirányú pénzügyi képzését is. A konferencia témáját különösen időszerűnek nevezte, és „organikus intelligenciában gazdag” szakmai eszmecserét kívánt a jelenlévőknek.

Horváth Bianka, a GTTSZ elnöke szintén köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a mesterséges intelligencia témája nem új a szervezet számára, hiszen már 2024 tavaszán is a versenyképesség eszközeként vizsgálták azt. A METU-val idén tavasszal kötött stratégiai megállapodás céljai – a gazdaság és tudomány közötti hídszerep erősítése, a tudás- és innovációalapú értékteremtés ösztönzése, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása – szorosan illeszkednek a mostani rendezvény szellemiségéhez. A konferencia a modern technológiák, különösen a mesterséges intelligencia társadalmi és gazdasági hatásait elemzi, elősegítve a különböző szektorok közötti együttműködést. Végül köszönetet mondott a Metropolitan Egyetemnek, hogy otthont adott a szakmai párbeszédnek.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke szakmai előadásában hangsúlyosan felhívta a figyelmet arra, hogy „a globális technológiai cégek piaci hatalmat gyakorolnak, amit a mesterséges intelligencia alkalmazása csak tovább erősít. Mi fogyasztók az időnkkel, a figyelmükkel és az adatainkkal fizetünk. Ebben az egyre inkább fojtogató helyzetben az állami hatóságoknak – így a GVH-nak is – különösen nagy felelősségük van abban, hogy megvédjék a magyar emberek, illetve a hazai kis- és középvállalkozások piacra lépési esélyeit.” – szögezte le a GVH elnöke.

Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos izgalmas előadásában kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia a jövő meghatározó hajtóereje, amely átalakítja gazdaságot, az ipart, az oktatást és a mindennapi életet. Magyarország célja, hogy aktívan részt vegyen az AI fejlesztésében és vonzó környezetet teremtsen a technológiai beruházások, a társadalmi és gazdasági alkalmazások számára. Előadásának végén a kormánybiztos saját AI alapú digitális „avatárjával” demonstrálta a jövőben rejlő lehetőségeket.

A szakmai előadásokat egy kerekasztal beszélgetés követett, ahol Fáykiss Péter a METU egyetemi docensének moderálásával, Pokó Diána, a GTTSZ főtitkárhelyettese, Magyar Gábor, a NAV és a Kormányzati Társintézmények  Mesterséges Intelligencia Munkacsoport elnöke és Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke fejtette ki a véleményét. Véleményük szerint az MI alkalmazása jelentős termelékenységnövekedést hozhat több iparágban, de a hazai kkv-k előtt még komoly akadályok állnak, amelyeket célzott támogatással lehetne leküzdeni. A munkaerőpiac átalakul, ezért az oktatásnak és az egyetemeknek kulcsszerepe van a jövő készségeinek fejlesztésében. Magyarország akkor tud élni a technológia adta lehetőségekkel, ha erősíti az ipar és a tudomány közti együttműködést, és stratégiai szinten kezeli az MI bevezetését.