Ipari értéklánchossz és területi koncentráltság
Újabb kísérleti statisztikát közöl a KSH
Budapest, 2024. június 17.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös, új kísérleti statisztikájának újdonságát az adja, hogy a KSH és az Eurostat által közzétett hivatalos statisztikai adatok korábban nem alkalmazott összekapcsolása alapján egy új szemléletű makrostatisztikát biztosít az ipari termelékenység és az azt befolyásoló tényezők vonatkozásában. Magyarországon az ipar nemzetgazdasági súlya jelentős, 2023-ban a bruttó hozzáadott érték 22%-át tette ki, ami a 8. legmagasabb az uniós tagállamok között. A hazai ipari termelés volumene az ezredforduló óta több mint kétszeresére nőtt, ezen belül is kiemelkedő a 2013-tól a koronavírus-járványig tartó időszak, az akkor tapasztalt 36%-os bővülés a 2. legnagyobb növekedési ütemet jelentette az unióban.
A KSH 2024 elején új online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli. A kísérleti statisztikák lehetővé teszik az újonnan felmerülő adatigények kielégítését, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedését, és hatékony támogatást nyújthatnak a szakpolitikai döntéshozók, a gazdasági és tudományos szféra, valamint a társadalom számára.
A Budapesti Metropolitan Egyetemmel közösen készített, Ipari értéklánchossz és területi koncentráltság című kísérleti statisztika újdonságát az adja, hogy a KSH és az Eurostat által közzétett hivatalos statisztikai adatok korábban nem alkalmazott összekapcsolása alapján egy új szemléletű makrostatisztikát biztosít az ipari termelékenység és az azt befolyásoló tényezők vonatkozásában, bővítve a rendelkezésre álló információkat, megmutatva a nemzetgazdaságban érvényesülő folyamatok és hatások összefüggéseit.
A kísérleti statisztikából kiderül, hogy hazánkban az ezredforduló óta több mint kétszeresére nőtt az ipari termelés volumene. A 2013-tól a koronavírus-járványig tartó időszak ezen belül is kiemelkedő, az ipari termelés 36%-kal bővült, ami a második legnagyobb érték az EU-ban. Magyarországon az ipar nemzetgazdasági súlya jelentős, 2023-ban a bruttó hozzáadott érték 22%-át tette ki, ami meghaladja az uniós átlagot (21%), és a 8. legmagasabb arány a tagállamok között. Az ipari termelés az EU-átlaghoz képest területileg dekoncentráltabb: míg az uniós régiók legnagyobb hozzáadott értéket termelő tizede az összes hozzáadott érték 41%-át adja, addig Magyarországon (nevezetesen Budapest és Pest vármegye) az összes hozzáadott érték 29%-át termeli ki. Az új értékteremtő képesség az értékláncok hosszával van összefüggésben, ami a hazai beszállítói rendszer arányának emelésével növelhető. Az ipari szektor bruttó hozzáadott értékének kibocsátáshoz viszonyított aránya Magyarországon hosszabb ideje 25–26% körül alakult, majd 2022-ben 21%-ra csökkent, ami a magas energiaárakkal magyarázható.
A kísérleti statisztikák további bővítése várható a 2024-es év második felében.
A Központi Statisztikai Hivatal törvényben meghatározott feladata, hogy statisztikai adatokat szolgáltasson a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotáról és folyamatairól. A KSH elhivatott a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása, valamint az újonnan felmerülő piaci és döntéshozói igények teljes körű, szakmai kielégítése iránt. A hivatal által közölt adatok mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban transzparens módon összevethetők, így alkalmasak arra, hogy független igazodási pontként szolgáljanak.
