Frissen indult sorozatunk, a #metuALUMNIstories a METU örökdiákjairól szól, akik értékes gondolataikat, emlékeiket osztják meg az egyetemmel és szakmai történetükkel kapcsolatban. Mi a legnagyobb tanulság, amire a METU megtanította őket? Mi motiválja őket a nehezebb napokon? Hol helyezkedtek el a diplomájuk után és mit üzennek az alumni társaiknak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a #metuALUMNIstories. Fogadjátok szeretettel sorozatunk első interjúadóját, Dr. Veszelszki Ágnes – nyelvész, közgazdász, újmédia-kutató – történetét!  

 

Miért választottad a METU-t?  

Még a BKF-re (akkori teljes nevén Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolára) jelentkeztem 2006-ban. Akkor már volt diplomám, darabszámra négy, és éppen a nyelvészeti PhD-képzést kezdtem az ELTE-n a főiskolai tanulmányokkal párhuzamosan. A kétszemeszteres németországi tartózkodással meghosszabbított hat év bölcsészettudomány után úgy éreztem, érdemes kitágítani a látókörömet a közgazdaságtan irányába is. Így kezdtem a nemzetközi gazdálkodás szakot, a szaktársaimnál néhány évvel és sok-sok vizsgatapasztalattal gazdagabban, de minden újdonságra nyitottan.  

Nem az első, de meghatározó élményem a METU-val (akkori BKF-fel) kapcsolatban az oktatóink nyitottsága, barátságossága volt. Ennek viszonylag triviális, de nagyon is szemléletes megnyilvánulása az volt, hogy a szeretett körépület büféjében az oktatóinkkal közös asztaloknál ebédeltünk, nem volt külön „tanári asztal”. Kevésbé triviális, de hosszú távon fontos jele pedig az volt, hogy az oktatók már a tanulmányaink alatt bevontak minket valós, piaci projektek megvalósításába is. Sok, azóta is élő szakmai partnerkapcsolatot köszönhetek az akkori BKF-es oktatóimnak.  

   

A METU alatt/után hol helyezkedtél el, mi volt a feladatköröd?  

A főiskolával párhuzamosan végeztem a PhD-képzést az ELTE-n, és ugyanebben az időszakban lettem ott tanársegéd. Nyelvészeti tárgyakat oktattam, de az üzleti tanulmányaim miatt egyre több üzleti kommunikációs kurzust is kaptam. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozom, 2017 óta docensként. 2020 elején a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék vezetője lettem. Olyan kurzusok tárgyfelelőse és oktatója vagyok, amelyekkel részben a METU-n is ismerkedtem meg.  

  

 Mi a legnagyobb tanulság, amire a METU megtanított?    

Többéves egyetemi oktatói tapasztalattal érkeztem a főiskolára – így mindig két perspektívából láttam azt, mennyi mindent kaptunk a tanulmányaink során: részt vevő hallgatóként és egy másik intézmény oktatójaként is. Az oktatásmódszertani újdonságokat, ötleteket hasznosítani tudtam a saját gyakorlatomban is. Továbbá a kiváló oktatóinktól nem csak kézzelfogható tudást kaptam (azt is), hanem sokkal inkább egy szemléletmódot a munkához, oktatáshoz: azt, hogyan lehet a napi aktualitásokat az oktatásba bevonni, azokra reflektálni. Olyan eseteket, jelenségeket elemeztünk az egyes kurzusokon, amelyek azokban a napokban történtek (a gazdasági világválság idején jártam a főiskolára – és a napi hírek órai elemzésével, több szempontból is meg tudtuk vizsgálni szempontú megvizsgálásával feltártuk az aktuális gazdasági folyamatok hátterét, okait, eredetét). Ugyanezt az attitűdöt viszem tovább a munkámban.  

Mi az, ami motivál a nehezebb napokon?   

Az egyetemi hallgatóim lelkesedése, nyitottsága, tudásvágya.  

   

Mit üzennél az alumni társaidnak?    

Az évfolyamtársaimnak hálás vagyok azért, hogy befogadtak. Életkoromból és helyzetemből adódóan több esetben más kérdések, problémák, szituációk foglalkoztattak, mint a nappalis, középiskolából éppen kikerült szaktársaimat, de nagyon jó szakmai és baráti kapcsolatok alakultak ki közöttünk. Egykori BKF-esként, mostani METU-sként bármerre is járunk a világban, örömmel találunk újra egymásra – és örülünk egymás sikereinek. Mindig lelkesedéssel gondolok vissza a METU-s éveimre! 

2021. 09. 16.